Az alábbi táblázatban igyekeztem összegyűjteni a számítástechnika (és a kapcsolódó területek: matematika, távközlés, hírközlés stb.) fejlődésének fő mérföldköveti, személyiségeit, vállalatait és főbb alkotásaikat.
Kezdetektől a mechanikus számológépekig
|
Abacus
|
Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták.
Római kori abakusz
|
|
Milétoszi Thalész
I.e. 624-I.e. 546
|
A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a materialista milétoszi filozófiai iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt.
|
|
Anaximandrosz
i.e 610-547
|
Az első kozmológiai modell megalkotója, a tudományos gondolkodás atyja.
|
|
Püthagorasz
I.e. 570 – I.e. 495
|
Ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli (amit a maga általánosságában valószínűleg ő bizonyított először). Tanítványaival máig ható eredményeket ért el a csillagászatban,
a matematikában és a zeneelméletben.
|
|
Euklidész
i.e.300 körül
|
görög matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Platón akadémiáján tanult Athénben. Az alexandriai matematikai iskola megalapítója. Ő a híres ókori matematika(tan)könyv, az Elemek (Στοιχείa, Sztoikheia) szerzője, amelyben összefoglalta a matematika alapjait (euklideszi geometria).
|
|
Keletkezése i. e. 205-re tehető
|
Antikythera
|
|
Muhammad ibn Musa al-Khwarizmi
(780-850)
|
Kidolgozta a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnika nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított
latin változatából ered.
|
|
Gerbert Aurillac
II. Szilveszter pápa
938-1003
|
"Sevillában tanulta meg az arab számok
(helyi értékes) használatát, amelyek leegyszerűsítették a számtani
műveleteket. Ráadásul könnyebb volt velük akár fejben számolni, mint a római számokkal.
Azonban nemcsak ezt vezette be újra az öreg kontinens tudományos
világába, hanem többek között az abakuszt és az ingaórát is. Reimsben
hidraulikus emelőszerkezetet tervezett, amely messze meghaladta a
középkor technikai színvonalát."
|
|
Leonardo Pisano Fibonacci
1170-1250
|
A helyiértékes számábázolás első teljes európai ismertetése
|
|
Raymundus Lullus
1232-1315
|
"A gyökeres újítás, amelyet Lullus a logika területén bevezetett, valójában nem más, mint az általa szerkesztett és használt papír-gép, amellyel a gondolkodás elemei kombinálhatóak. Találmányának (Ars Magna) egy kombinatorikus keréknek a szülőatyja,
amely
egyesek szerint az évezred találmánya."
a “kognitív alkalmazások” előfutára volt
|
|
Kipu
(Inka számoló csomó
vagy csomó írás)
(13.-16. század között.)
|
Inka számoló csomók
(az első adatrögzítő egyikének is tekinthető
|
|
Leonardo da Vinci
1452-1519
|
The replica of the Leonardo's machine, built by Dr. Guatelli (© Mr. Joseph Mirabella, New York, USA)
|
|
Williem Gilbert
1544-1603
|
1600-ban jelent meg egyetlen műve, a De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről), amelyben az iránytű működését magyarázza, felállítva azt a hipotézist, hogy a Föld is egy óriási mágnes.
|
|
John Napier
1550-1617
|
Napier-pálcák, logaritmus elve, 1614
|
|
Jost Bürgi
1552-1632
|
Logaritmus elve (Napiertől függetlenül jött rá) 1620
|
|
Henry Briggs
1561-1630
|
Logaritmus tábla (1617)
|
|
William Oughtred
1574-1660
|
After John Napier invented logarithms and Edmund Gunter created the logarithmic scales (lines, or rules) upon which slide rules are based, it was Oughtred who first used two such scales sliding by one another to perform direct multiplication and division; and he is credited as the inventor of the slide rule in 1622. Oughtred also introduced the "×" symbol for multiplication as well as the abbreviations "sin" and "cos" for the sine and cosine functions.[2]
|
|
Edmund Gunter
1581-1626
|
Logarléc
|
|
Wilhelm Schickard
1592-1635
|
Számológép (1623)
|
|
Pierre Petit
1594-1677
|
Pierre Petit described an arithmetic cylinder, which he said was more affordable and easier to use than Pascal’s Pascaline. 1671
|
|
Gaspard Schott
1608-1666
|
Napier pálcák továbbfejlesztése
|
|
Claude Perrault
1613-1688
|
Pálcás számológép
|
|
Blaise Pascal
1623-1662
|
Számológép (1642)
|
|
Tito Livio Burattini
1617-1682
|
1658
|
|
Samuel Morland
1625-1695
|
Számológép
|
|
René Grillet de Roven
1605-1675
|
Grillet's arithmetical calculating machine
|
|
Gottfried Leibniz
1646-1716
|
Számológép, kettes számrendszer leírása (1673)
|
|
Anton Braun
1686-1728
|
Számológép
|
|
César Caze
1641-1720
|
The New Arithmetical Machine of Caze
|
|
Leonard Euler
1707-1783
|
Svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Rendkívül termékeny és sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de kiváló fizikus is volt. Huszonnyolc nagyobb művet és több mint nyolcszáz értekezést írt. A matematika szinte valamennyi ágában maradandót alkotott.
|
|
Pierre Jaquet-Droz
1721-1790
|
Jaquet-Droz automata
|
|
Philip Matthaus Hahn
1739-1790
|
Calculating machine of Hahn
|
|
Basile Bouchon
Jacques de Vaucanson
1709-1782
Joseph Marie Jacquard
1752-1834
|
Lyukkártya vezérlésű szövőgép (1725)
|
|
Lyukkártya vezérlésű szövőgép
|
|
|
Beszélőgép, Sakkozógép
|
Kempelen Farkas
1734-1804
|
Charles Stanhope
1753-1816
|
Számológép (1777)
|
|
Claude Chappe
1763-1805
|
Jeltovábbító szemafor rendszert épített ki Franciaországban.
|
|
|
Matematikus, első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
|
Bólyai Farkas
1775-1856
|
Thomas Fowler
1777-1843
|
calculating machine
|
|
Charles Xavier Thomas de Colmar
1785-1870
|
Arithmometer (1848)
|
|
Georg Scheutz
1785-1873
|
Egyszerűsített differenciálgép (1854)
|
|
Semyon Korsakov
1787-1853
|
"Linear homeoscope " (1832)
|
|
Samuel Morse
1791-1872
|
Morze távíró (1837)
|
|
|
A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi
tudományosság legkiemelkedőbb képviselője"
|
Bólyai János
1802-1860
|
Charles Babbage
1791-1871
|
Differenciálgép (1821)
|
|
Ada Byron
1815-1852
|
Matematikus, az első programozó
|
|
Friedrich Kasiski
1805-1881
|
Charles Babbage-el egyidőben megfejtette
a Vigenère kódolás
|
|
George Boole
1815-1864
|
Logikai (Boole) algebra (1854)
|
|
Alfred Smee
1818-1877
|
"Relational Machine"
|
|
|
Dinamó elv (1861), elektromotor, szódavíz stb. stb.
|
Jedlik Ányos
1800-1895
|
Christopher Sholes
1819-1890
|
Írógép (1873)
|
|
Pafnuty Lvovich Chebyshev
1821-1894
|
The arithmometre of Chebyshev
|
|
Martin Wiberg
1826-1905
|
differencia összeadógép
|
|
Ramón Verea
1833-1899
|
Calculating Machine
|
|
Johann Philipp Reis
1834-1874
|
Ő volt az első, aki elektromos vezetéken keresztül hangokat közvetíteni tudó és használható szerkezetet alkotott (1861)
|
|
William Stanley Jevons
1835-1882
|
"Logic Piano " (1869)
|
|
James Ritty
1836-1918
|
Pénztárgép(1879)
|
|
John Henry Patterson
1844-1922
|
He became an investor in the National Manufacturing Company in 1882, buying it out with his brother by 1884 to form National Cash Register Company.
|
|
Georg Cantor
1845-1918
|
A modern halmazelmélet megalkotója.
|
|
Willgodt Theophil Odhner
1845-1905
|
Odhner Arithmometer
|
|
Alexander Graham Bell
1847-1922
Antonio Meucci
1808-1889
|
Telefon
(Meucci: 1860/71, Bell: 1876)
|
|
Thomas Edison
1847-1931
|
Fonográf,izzólámpa stb.
|
|
|
Transzformátor (1885)
|
Bláthy Ottó Titusz
1860-1939
|
Déri Miksa
1854-1938
|
Zipernowsky Károly
1853-1942
|
Joseph E. Boyer
1848-1930
|
Boyer was President of the J. Boyer Machine Co. in St. Louis, Missouri. He helped William Seward Burroughs I develop the adding machine and was the inventor of the first successful
rivet gun. As the third president of the American Arithmometer Company, in the first of a series of business moves designed to eliminate the competition, in 1903 he secretly agreed to acquire the Addograph
Manufacturing Company.
|
|
Gottlob Frege
1848-1925
|
Fregét tartják Arisztotelész óta az egyik legjelentősebb,logikával is foglalkozó tudósnak, illetve a legjelentősebb matematikafilozófusnak. Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális
kijelentéslogikáról lényegében
áttérve a formális predikátumlogikára Matematika- és nyelvfilozófiai kutatásai is úttörőek. Fő kutatási területe a természetes számok elméletének megalapozása volt.
|
|
George Barnard Grant
1849-1917
|
The difference engine of George Grant (1869)
|
|
John Shaw Billings
1838-1913
Herman Hollerith
1860-1929
|
Hollerith lyukkártya feldolgozó (1886)
|
|
|
Fizikus, Eötvös inga (1891)
|
Eötvös Lóránd
1848-1919
|
|
Telefonhírmondó (a rádió őse) 1892
|
Puskás Tivadar
1844-1893
|
John Ambrose Fleming
1849-1945
|
Vákumcső (1904)
|
|
Karl Ferdinand Braun
1850-1918
|
Fontosabb találmányai, fejlesztései: felfedezte a szulfidok egyenirányító hatását, megalkotta a róla elnevezett katódsugárcsövet, az elektromágneses rezgőmotort alkalmazta a távírásban, kifejlesztette a kristálydetektoros vevőkészüléket, feltalálta a keretantennát. A drót nélküli távíró
kidolgozásáért az olasz Marconival együtt Nobel-díjat kapott 1909-ben.
|
|
Leonardo Torres y Quevedo
1852-1936
|
Spanish civil engineer and mathematician of the late nineteenth and early twentieth centuries.
Torres Quevedo demonstrated twice, in 1914 and in 1920, that all of the cogwheel functions of a calculating machine like that of Babbage could be implemented using electromechanical parts. His 1914 analytical machine used a small memory built with electromagnets; his 1920 machine, built to celebrate the 100th anniversary of the invention of the arithmometer, used a typewriter to receive its
commands and print its results.
|
|
Allan Marquand
1853-1924
|
Logikai gép
|
|
William Seward Burroughs
1855-1898
Dorr Eugene Felt
1862-1930
|
An early Burroughs adding machine
Comptometer
|
|
|
A szikratávíró elfeledett feltalálója.
"1895 tavaszán a fizika szertárból továbbított jeleket a 10 km távolságban lévő peceszentmártoni rendházban elhelyezett műszerekkel is érzékelték."
|
Károly Iréneusz József
1854-1929
|
Nikola Tesla
1856-1943
|
Váltakozóáramú motor és generátor,
Tesla tekercs, stb. stb.
|
|
|
Sokszorosító (stencil-) gép (~1890)
|
Gestetner Dávid
1854-1939
|
Alfred Blake Dick
1856-1934
|
A.B. Dick Mimeograph machine
|
|
Rudolf Hertz
1857-1894
|
Ő adott le és fogott fel először rádióhullámokat de nem hitt a jelenség gyakorlati alkalmazásában. Az elektromágneses hullámoknak megmérte hullámhosszukat és sebességüket, illetve azt is kimutatta, hogy rezgésük természete, visszaverődési és törési képességük ugyanolyan, mint a fényé és
a hőhullámoké.
Munkásságával ő vetette meg a rádiózás, televíziózás, a radar és a mikróhullámú sütőalapjait.Összegyűjtött művei posztumusz három kötetben jelentek meg, 1894-95-ben.
|
|
Alexander Popov
1859-1906
|
Rádió
|
|
Nathan B. Stubblefield
1860-1928
|
Nathan B. Stubblefield amerikai dinnyetermesztő és feltaláló, akit hívei a rádiós műsorszórás és a mobiltelefon igazi inventorának tartanak. Stubblefield 1902-ben mutatta be később szabadalommal is levédett találmányát egy piacon. A bemutató során öt készüléken lehetett hallani az
általa közvetített hangot, majd 1908-ban javított találmányán úgy, hogy mozgó maroktelefonokon is hallható lehessen a küldött hang.
|
|
Carl Georg Barth
1860-1939
|
One of Carl G. Barth's speed-and-feed slide rules
|
|
Philbert Maurice d'Ocagne
1862-1938
|
French engineer and mathematician. He founded the field of nomography, the graphic computation of algebraic equations, on charts which he called a nomogram.
|
|
|
Kísérleti fizikus, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Az első magyar Nóbel díjas tudós.
|
Lénárd Fülöp
1862-1947
|
David Hilbert
1862-1943
|
A 19. és a korai 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartják. Hírnevét a matematika széles terén megalapozta: az invariáns elmélettel, a geometria axiomatizálásával és a funkcionálanalízis megalapozásával. Jelentős eredménye volt a Waring-probléma bizonyítása. Hilbert közölte elsőként
a híres gravitációs téregyenletet, mely az általános relativitáselmélet alapköve.
|
|
|
Teleautográfnak nevezett képtávíró
kifejlesztői.
1899-ben elkészítették a gyorstávírót amely 70000 szót tudott továbbítani óránként. Ezt a sebességet 50 évig nem tudták túlszárnyalni, mégsem került bevezetésre,
|
Pollák Antal
1865-1943
Virág József
1870-1901
|
Paul Otlet
1868-1944
|
Nagyon sokan az információtudomány
atyjának tartják. Ő alakította ki a könyvtárakban használt egyetemes
tizedes osztályozás (ETO) rendszerét, megalapította a brüsszeli
Mundaneumot, melyet az egyetemes tudás új központjává kívánt formálni.
Otlet már használta az internet korának szakkifejezéseit: világháló,
tudáshálózat, keresztutalás stb.
(https://itcafe.hu/hir/december_10.html)
|
|
Valdemar Poulsen
1862-1942
|
Mágneses vezetékes hangrögzítés
kifejlesztője. ("drótos magnó" ), később a vezetéket a mágnesszalag váltotta fel.
|
|
Léon Bollée
1870-1913
|
Léon Bollée's Multiplier
|
|
Joseph Turck
1870-1956
|
The Mechanical Accountant machine of Turck
|
|
Bertrand Russell
1872-1970
|
Angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja, Nobel-díjas közéleti személyiség.
1910 és 1913 között Whiteheaddel megírták monumentális művüket, A matematika alapjai-t (Principia Mathematica). Ebben megkísérelték az egész matematika felépítését a logikai alapelvekre helyezni.
|
|
Lee de Forest
1873-1961
|
A trióda feltalálója
|
|
Guglielmo Marconi
1874-1937
|
drótnélküli távíró (1901)
|
|
Charles Ranlett Flint
1850-1934
|
Computing-Tabulating-Recording Company
(1911)
1924-től IBM
|
|
George Winthrop Fairchild
1854-1924
|
|
Thomas J. Watson
1874-1956
|
|
Otis King
1876-1944
|
Otis King's Patent Calculator
|
|
Arthur Scherbius
1878-1929
|
ENIGMA rejtjezőgép (1918)
|
|
James W. Bryce
1880-1949
|
In 1946 Bryce designed the first commercial electronic multiplier using vacuum tubes, which IBM marketed as the IBM 603. He adapted the 603 to become the arithmetic
logic unit in the Selective Sequence Electronic Calculator (SSEC).[5] However, he was too ill to attend the dedication of the SSEC in January 1948, and died in March 1949.
|
|
Fritz Pfleumer
1881-1945
|
A mágnesszalagos hangrögzítés feltalálója.
Az AEG alkalmazta először a Magnetophon K1 készülékében 1935-ben.
|
|
Percy E. Ludgate
1883-1922
|
Irish designer of a mechanical analytical engine in about 1900.
|
|
Georges Painvin
1886-1980
|
Kód fejtő, a német ADFGVX kód feltörője
1918
|
|
Alapítók:
Joseph C. Wilson
Chester Carlson
|
XEROX (1906)
|
|
James Henry Rand
1886-1968
|
UNIVAC
Remington Rand
|
|
Srínivásza Rámánudzsan
1887-1920
|
Srínivásza Rámánudzsan Iegendás indiai matematikus zseni. Magasabb
tanulmányok folytatása nélkül jelentős felfedezéseket tett a
matematikában, különösen a számelméletben, a kombinatorikus
számelméletben és a végtelen sorokkal kapcsolatban. Életéről fim is készült:
Az ember aki ismerte a végtelent
|
|
Clair D. Lake
1888-1958
|
IBM computer inventor and patentee of the rectangular hole in a punched card, who made significant contributions to the construction of the Harvard Mark I (ASCC).
|
|
|
Telehor 1928 (távolba látó, a TV őse)
|
Mihály Dénes
1894-1953
|
William Frederick Friedman
1891-1969
|
US Army cryptographer who ran the research division of the Army's Signal Intelligence Service (SIS) in the 1930s, and parts of its follow-on services into the 1950s. In 1940, subordinates of his led
by Frank Rowlett broke Japan's PURPLE cipher, thus disclosing Japanese diplomatic secrets before America's entrance into World War II.
|
|
|
Lőelemképző Gamma Művek (1930)
|
Juhász Isván
1894-1981
|
Vannevar Bush
1890-1974
|
MEMEX, (1930)
Út az új gondolkodás felé (1945)
Internet
|
|
Boris Hagelin
1892-1983
|
B21 (1927) "Electromechanical cipher machine"
|
|
|
Matematikus, A fizika és a matematika terén egyaránt maradandót alkotott. Fizikából – többek közt – az elektrodinamika, az általános
relativitáselmélet és a kvantummechanika terén; matematikából a variációszámítás, az alkalmazott matematika (numerikus módszerek, differenciál- és integrálegyenletek megoldási módszerei) és a lineáris algebra terén ért el világraszóló eredményeket.
|
Láncos Kornél
1893-1974
|
Norbert Wiener
1894-1964
|
Matematikus, megalapította a kibernetikát – megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudományát.
A 20. századi matematika néhány legfontosabb eredményét fogalmazta meg.
|
|
|
Kibernetika, szines TV
|
Nemes Tihamér
1895-1960
|
Douglas Rayner Hartree
1897-1958
|
English mathematician and physicist most famous for the development of numerical analysis and its application to the Hartree–Fock equations of atomic
physics and the construction of a differential analyser using Meccano.
|
|
|
Távolbalátás úttörője, a tükörcsavaros letapogató rendszer és a szines sorváltós katódsugárcső kidolgozója.
|
Okolicsányi Ferenc
1897-1954
|
Ernest Galen Andrews
1898-1980
|
Andrew's involvement with computing machinery began in 1943 and continued through the development and construction of five successive models of early large-scale electromechanical computers. After the war, he worked on the development of automatic message accounting systems for dial-central offices, but the focus of Andrew's activities was on the planning and programming of military systems, first as a member of the military communications department and finally with
a study group in the military systems engineering department.
|
|
Gustav Tauschek
1899-1945
|
Mágnesdob memória
Optikai karakter felismerő berendezés (OCR)
|
|
Harry Nyquist
1889-1976
|
1932-ben mára klasszikussá vált tanulmányt jelentetett meg a visszacsatolt erősítők stabilitási kérdéseiről. A Nyquist stabilitási kritérium megtalálható a visszacsatolás és vezérlés elméletéről szóló összes tankönyvben.
|
|