Retro lexikon

Home 
Gyűjtemény 
Kvek 
Irodalom 
Contac me

 

Informatika történeti arcképcsarnok

Computer pioneers

- 1900

 1900-1970

 1971-1993

 1993-

Abacustól a Facebookig és azon túl!

Az alábbi táblázatban igyekeztem összegyűjteni a számítástechnika (és a kapcsolódó területek: matematika, távközlés, hírközlés stb.) fejlődésének fő mérföldköveti, személyiségeit, vállalatait és főbb alkotásaikat.

Természetesen ez egy szubjektív válogatás amit a végtelenségig lehetne bőviteni!

Minden jó ötletet (és hibajavítást) köszönettel veszek!

In the table below I tried to gather the main milestones, personalities, businesses and major works of computing (and related fields: mathematics, telecommunications, etc.).

Of course this is a subjective sort that could be extended indefinitely!

All the good ideas (and bug fixes) I'm grateful for!

Irodalom: Wikipedia, History of computers, Computer Hope,

Biographies Pioneers of computing , stb. stb.

Kezdetektől a mechanikus számológépekig

Abacus

Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták.

Római kori abakusz

 

Milétoszi Thalész

I.e. 624-I.e. 546

A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a materialista milétoszi filozófiai iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt.

 

Anaximandrosz

i.e 610-547

Az első kozmológiai modell megalkotója, a tudományos gondolkodás atyja.

 

Püthagorasz

I.e. 570 – I.e. 495

Ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli (amit a maga általánosságában valószínűleg ő bizonyított először). Tanítványaival máig ható eredményeket ért el a csillagászatban, a matematikában és a zeneelméletben.

 

Euklidész

i.e.300 körül

görög matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.

Platón akadémiáján tanult Athénben. Az alexandriai matematikai iskola megalapítója. Ő a híres ókori matematika(tan)könyv, az Elemek (Στοιχείa, Sztoikheia) szerzője, amelyben összefoglalta a matematika alapjait (euklideszi geometria).

 

Keletkezése i. e. 205-re tehető

Antikythera

 

Muhammad ibn Musa al-Khwarizmi

(780-850)

Kidolgozta a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnika nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered.

 

Gerbert Aurillac

II. Szilveszter pápa

938-1003

"Sevillában tanulta meg az arab számok (helyi értékes) használatát, amelyek leegyszerűsítették a számtani műveleteket. Ráadásul könnyebb volt velük akár fejben számolni, mint a római számokkal. Azonban nemcsak ezt vezette be újra az öreg kontinens tudományos világába, hanem többek között az abakuszt és az ingaórát is. Reimsben hidraulikus emelőszerkezetet tervezett, amely messze meghaladta a középkor technikai színvonalát."

 

Leonardo Pisano Fibonacci

1170-1250

A helyiértékes számábázolás első teljes európai ismertetése

 

Raymundus Lullus

1232-1315

"A gyökeres újítás, amelyet Lullus a logika területén bevezetett, valójában nem más, mint az általa szerkesztett és használt papír-gép, amellyel a gondolkodás elemei kombinálhatóak. Találmányának (Ars Magna) egy kombinatorikus keréknek a szülőatyja, amely egyesek szerint az évezred találmánya."

a “kognitív alkalmazások” előfutára volt

 

Kipu

(Inka számoló csomó

vagy csomó írás)

(13.-16. század között.)

Inka számoló csomók

(az első adatrögzítő egyikének is tekinthető

 

Leonardo da Vinci

1452-1519

The replica of the Leonardo's machine, built by Dr. Guatelli (© Mr. Joseph Mirabella, New York, USA)

 

Williem Gilbert

1544-1603

1600-ban jelent meg egyetlen műve, a De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről), amelyben az iránytű működését magyarázza, felállítva azt a hipotézist, hogy a Föld is egy óriási mágnes.

 

John Napier

1550-1617

Napier-pálcák, logaritmus elve, 1614

 

Jost Bürgi

1552-1632

Logaritmus elve (Napiertől függetlenül jött rá) 1620

 

 

Henry Briggs

1561-1630

Logaritmus tábla (1617)

 

William Oughtred

1574-1660

After John Napier invented logarithms and Edmund Gunter created the logarithmic scales (lines, or rules) upon which slide rules are based, it was Oughtred who first used two such scales sliding by one another to perform direct multiplication and division; and he is credited as the inventor of the slide rule in 1622. Oughtred also introduced the "×" symbol for multiplication as well as the abbreviations "sin" and "cos" for the sine and cosine functions.[2]

 

 

Edmund Gunter

1581-1626

Logarléc

 

Wilhelm Schickard

1592-1635

Számológép (1623)

 

Pierre Petit

1594-1677

Pierre Petit described an arithmetic cylinder, which he said was more affordable and easier to use than Pascal’s Pascaline. 1671

 

Gaspard Schott

1608-1666

Napier pálcák továbbfejlesztése

 

Claude Perrault

1613-1688

Pálcás számológép

 

Blaise Pascal

1623-1662

Számológép (1642)

 

Tito Livio Burattini

1617-1682

1658

 

Samuel Morland

1625-1695

Számológép

 

 

René Grillet de Roven

1605-1675

Grillet's arithmetical calculating machine

 

Gottfried Leibniz

1646-1716

Számológép, kettes számrendszer leírása (1673)

 

Anton Braun

1686-1728

Számológép

 

César Caze

1641-1720

The New Arithmetical Machine of Caze

 

Leonard Euler

1707-1783

 Svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

Rendkívül termékeny és sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de kiváló fizikus is volt. Huszonnyolc nagyobb művet és több mint nyolcszáz értekezést írt. A matematika szinte valamennyi ágában maradandót alkotott.

 

Pierre Jaquet-Droz

1721-1790

Jaquet-Droz automata

 

Philip Matthaus Hahn

1739-1790

Calculating machine of Hahn

 

 

Basile Bouchon

Jacques de Vaucanson

1709-1782

Joseph Marie Jacquard

1752-1834

Lyukkártya vezérlésű szövőgép (1725)

 

Lyukkártya vezérlésű szövőgép

 

 

Beszélőgép, Sakkozógép

Kempelen Farkas

1734-1804

Charles Stanhope

1753-1816

Számológép (1777)

 

Claude Chappe

1763-1805

Jeltovábbító szemafor rendszert épített ki Franciaországban.

 

 

Matematikus, első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.

Bólyai Farkas

1775-1856

 

Thomas Fowler

1777-1843

calculating machine  

 

Charles Xavier Thomas de Colmar

1785-1870

Arithmometer (1848)

 

Georg Scheutz

1785-1873

Egyszerűsített differenciálgép (1854)

 

Semyon Korsakov

1787-1853

"Linear homeoscope " (1832)

 

Samuel Morse

1791-1872

Morze távíró (1837)

 

 

A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője"

Bólyai János

1802-1860

Charles Babbage

1791-1871

Differenciálgép (1821)

 

Ada Byron

1815-1852

Matematikus, az első programozó

 

Friedrich Kasiski

1805-1881

Charles Babbage-el egyidőben megfejtette

a Vigenère kódolás

 

George Boole

1815-1864

Logikai (Boole) algebra (1854)

 

Alfred Smee

1818-1877

"Relational Machine"

 

 

Dinamó elv (1861), elektromotor, szódavíz stb. stb.

Jedlik Ányos

1800-1895

Christopher Sholes

1819-1890

Írógép (1873)

 

Pafnuty Lvovich Chebyshev

1821-1894

The arithmometre of Chebyshev

 

Martin Wiberg

1826-1905

differencia összeadógép

 

Ramón Verea

1833-1899

Calculating Machine

 

Johann Philipp Reis

1834-1874

Ő volt az első, aki elektromos vezetéken keresztül hangokat közvetíteni tudó és használható szerkezetet alkotott (1861)

 

William Stanley Jevons

1835-1882

"Logic Piano " (1869)

 

James Ritty

1836-1918

Pénztárgép(1879)

 

John Henry Patterson

1844-1922

He became an investor in the National Manufacturing Company in 1882, buying it out with his brother by 1884 to form National Cash Register Company.

 

Georg Cantor

1845-1918

A modern halmazelmélet megalkotója.

 

Willgodt Theophil Odhner

1845-1905

Odhner Arithmometer

 

Alexander Graham Bell

1847-1922

Antonio Meucci

1808-1889

Telefon

(Meucci: 1860/71, Bell: 1876)

 

Thomas Edison

1847-1931

Fonográf,izzólámpa stb.

 

 

Transzformátor (1885)

Bláthy Ottó Titusz

1860-1939

Déri Miksa

1854-1938

Zipernowsky Károly

1853-1942

Joseph E. Boyer

1848-1930

Boyer was President of the J. Boyer Machine Co. in St. Louis, Missouri. He helped William Seward Burroughs I develop the adding machine and was the inventor of the first successful rivet gun. As the third president of the American Arithmometer Company, in the first of a series of business moves designed to eliminate the competition, in 1903 he secretly agreed to acquire the Addograph Manufacturing Company.

 

Gottlob Frege

1848-1925

Fregét tartják Arisztotelész óta az egyik legjelentősebb,logikával is foglalkozó tudósnak, illetve a legjelentősebb matematikafilozófusnak. Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a  filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális kijelentéslogikáról lényegében áttérve a formális predikátumlogikára Matematika-  és nyelvfilozófiai kutatásai is úttörőek. Fő kutatási területe a természetes számok elméletének  megalapozása volt.

 

George Barnard Grant

1849-1917

The difference engine of George Grant (1869)

 

John Shaw Billings

1838-1913

Herman Hollerith

1860-1929

Hollerith lyukkártya feldolgozó (1886)

 

 

Fizikus, Eötvös inga (1891)

Eötvös Lóránd

1848-1919

 

Telefonhírmondó (a rádió őse) 1892

Puskás Tivadar

1844-1893

John Ambrose Fleming

1849-1945

Vákumcső (1904)

 

Karl Ferdinand Braun

1850-1918

Fontosabb találmányai, fejlesztései: felfedezte a szulfidok egyenirányító hatását, megalkotta a róla elnevezett katódsugárcsövet, az elektromágneses rezgőmotort alkalmazta a távírásban, kifejlesztette a kristálydetektoros vevőkészüléket, feltalálta a keretantennát. A drót nélküli távíró kidolgozásáért az olasz Marconival együtt Nobel-díjat kapott 1909-ben.

 

Leonardo Torres y Quevedo

1852-1936

Spanish civil engineer and mathematician of the late nineteenth and early twentieth centuries.

Torres Quevedo demonstrated twice, in 1914 and in 1920, that all of the cogwheel functions of a calculating machine like that of Babbage could be implemented using electromechanical parts. His 1914 analytical machine used a small memory built with electromagnets; his 1920 machine, built to celebrate the 100th anniversary of the invention of the arithmometer, used a typewriter to receive its commands and print its results.

 

Allan Marquand

1853-1924

Logikai gép

 

William Seward Burroughs

1855-1898

Dorr Eugene Felt

1862-1930

An early Burroughs adding machine

Comptometer

 

 

A szikratávíró elfeledett feltalálója.

"1895 tavaszán a fizika szertárból továbbított jeleket a 10 km távolságban lévő peceszentmártoni rendházban elhelyezett műszerekkel is érzékelték."

Károly Iréneusz József

1854-1929

Nikola Tesla

1856-1943

Váltakozóáramú motor és generátor,

Tesla tekercs, stb. stb.

 

 

Sokszorosító (stencil-) gép (~1890)

Gestetner Dávid

1854-1939

Alfred Blake Dick

1856-1934

A.B. Dick Mimeograph machine

 

Rudolf Hertz

1857-1894

Ő adott le és fogott fel először rádióhullámokat de nem hitt a jelenség gyakorlati alkalmazásában. Az elektromágneses hullámoknak megmérte hullámhosszukat és sebességüket, illetve azt is kimutatta, hogy rezgésük természete, visszaverődési és törési képességük ugyanolyan, mint a fényé és a hőhullámoké.

Munkásságával ő vetette meg a rádiózás, televíziózás, a radar és a mikróhullámú sütőalapjait.Összegyűjtött művei posztumusz három kötetben jelentek meg, 1894-95-ben.

 

Alexander Popov

1859-1906

Rádió

 

Nathan B. Stubblefield

1860-1928

Nathan B. Stubblefield amerikai dinnyetermesztő és feltaláló, akit hívei a rádiós műsorszórás és a mobiltelefon igazi inventorának tartanak. Stubblefield 1902-ben mutatta be később szabadalommal is levédett találmányát egy piacon. A bemutató során öt készüléken lehetett hallani az általa közvetített hangot, majd 1908-ban javított találmányán úgy, hogy mozgó maroktelefonokon is hallható lehessen a küldött hang.

 

Carl Georg Barth

1860-1939

One of Carl G. Barth's speed-and-feed slide rules

 

Philbert Maurice d'Ocagne

1862-1938

French engineer and mathematician. He founded the field of nomography, the graphic computation of algebraic equations, on charts which he called a nomogram.

 

 

Kísérleti fizikus, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Az első magyar Nóbel díjas tudós.

Lénárd Fülöp

1862-1947

David Hilbert

1862-1943

 A 19. és a korai 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartják. Hírnevét a matematika széles terén megalapozta: az invariáns elmélettel, a geometria axiomatizálásával és a funkcionálanalízis megalapozásával. Jelentős eredménye volt a Waring-probléma bizonyítása. Hilbert közölte elsőként a híres gravitációs téregyenletet, mely az általános relativitáselmélet alapköve.

 

 

Teleautográfnak nevezett képtávíró

kifejlesztői.

1899-ben elkészítették a gyorstávírót amely 70000 szót tudott továbbítani óránként. Ezt a sebességet 50 évig nem tudták túlszárnyalni, mégsem került bevezetésre,

Pollák Antal

1865-1943

Virág József

1870-1901

Paul Otlet

1868-1944

Nagyon sokan az információtudomány atyjának tartják. Ő alakította ki a könyvtárakban használt egyetemes tizedes osztályozás (ETO) rendszerét, megalapította a brüsszeli Mundaneumot, melyet az egyetemes tudás új központjává kívánt formálni. Otlet már használta az internet korának szakkifejezéseit: világháló, tudáshálózat, keresztutalás stb.

(https://itcafe.hu/hir/december_10.html)

 

Valdemar Poulsen

1862-1942

Mágneses vezetékes hangrögzítés

kifejlesztője. ("drótos magnó" ), később a vezetéket a mágnesszalag váltotta fel.

 

Léon Bollée

1870-1913

Léon Bollée's Multiplier

 

Joseph Turck

1870-1956

The Mechanical Accountant machine of Turck

 

Bertrand Russell

1872-1970

Angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III. grófja, Nobel-díjas közéleti személyiség.

1910 és 1913 között Whiteheaddel megírták monumentális művüket, A matematika alapjai-t (Principia Mathematica). Ebben megkísérelték az egész matematika felépítését a logikai alapelvekre helyezni.

 

Lee de Forest

1873-1961

A trióda feltalálója

 

Guglielmo Marconi

1874-1937

drótnélküli távíró (1901)

 

Charles Ranlett Flint

1850-1934

Computing-Tabulating-Recording Company

(1911)

1924-től IBM

 

George Winthrop Fairchild

1854-1924

 

Thomas J. Watson

1874-1956

 

 

Otis King

1876-1944

Otis King's Patent Calculator

 

Arthur Scherbius

1878-1929

ENIGMA rejtjezőgép (1918)

 

James W. Bryce

1880-1949

In 1946 Bryce designed the first commercial electronic multiplier using vacuum tubes, which IBM marketed as the IBM 603. He adapted the 603 to become the arithmetic logic unit in the Selective Sequence Electronic Calculator (SSEC).[5] However, he was too ill to attend the dedication of the SSEC in January 1948, and died in March 1949.

 

Fritz Pfleumer

1881-1945

A mágnesszalagos hangrögzítés feltalálója.

Az AEG alkalmazta először a Magnetophon K1 készülékében 1935-ben.

 

Percy E. Ludgate

1883-1922

Irish designer of a mechanical analytical engine in about 1900.

 

Georges Painvin

1886-1980

Kód fejtő, a német ADFGVX kód feltörője

1918

 

Alapítók:

Joseph C. Wilson

Chester Carlson

XEROX (1906)

 

James Henry Rand

1886-1968

UNIVAC

Remington Rand

 

Srínivásza Rámánudzsan

1887-1920

Srínivásza Rámánudzsan Iegendás indiai matematikus zseni. Magasabb tanulmányok folytatása nélkül jelentős felfedezéseket tett a matematikában, különösen a számelméletben, a kombinatorikus számelméletben és a végtelen sorokkal kapcsolatban. Életéről fim is készült:

Az ember aki ismerte a végtelent

 

Clair D. Lake

1888-1958

IBM computer inventor and patentee of the rectangular hole in a punched card, who made significant contributions to the construction of the Harvard Mark I (ASCC).

 

 

Telehor 1928 (távolba látó, a TV őse)

Mihály Dénes

1894-1953

William Frederick Friedman

1891-1969

US Army cryptographer who ran the research division of the Army's Signal Intelligence Service (SIS) in the 1930s, and parts of its follow-on services into the 1950s. In 1940, subordinates of his led by Frank Rowlett broke Japan's PURPLE cipher, thus disclosing Japanese diplomatic secrets before America's entrance into World War II.

 

 

Lőelemképző Gamma Művek (1930)

Juhász Isván

1894-1981

Vannevar Bush

1890-1974

MEMEX, (1930)

Út az új gondolkodás felé (1945)

Internet

 

Boris Hagelin

1892-1983

B21 (1927) "Electromechanical cipher machine"

 

 

Matematikus, A fizika és a matematika terén egyaránt maradandót alkotott. Fizikából – többek közt – az elektrodinamika, az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika terén; matematikából a variációszámítás, az alkalmazott matematika (numerikus módszerek, differenciál- és integrálegyenletek megoldási módszerei) és a lineáris algebra terén ért el világraszóló eredményeket.

Láncos Kornél

1893-1974

Norbert Wiener

1894-1964

Matematikus, megalapította a kibernetikát – megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudományát.

A 20. századi matematika néhány legfontosabb eredményét fogalmazta meg.

 

 

Kibernetika, szines TV

Nemes Tihamér

1895-1960

Douglas Rayner Hartree

1897-1958

English mathematician and physicist most famous for the development of numerical analysis and its application to the Hartree–Fock equations of atomic physics and the construction of a differential analyser using Meccano.

 

 

Távolbalátás úttörője, a tükörcsavaros letapogató rendszer és a szines sorváltós katódsugárcső kidolgozója.

 

Okolicsányi Ferenc

1897-1954

 

Ernest Galen Andrews

1898-1980

Andrew's involvement with computing machinery began in 1943 and continued through the development and construction of five successive models of early large-scale electromechanical computers. After the war, he worked on the development of automatic message accounting systems for dial-central offices, but the focus of Andrew's activities was on the planning and programming of military systems, first as a member of the military communications department and finally with a study group in the military systems engineering department.

 

Gustav Tauschek

1899-1945

Mágnesdob memória

Optikai karakter felismerő berendezés (OCR)

 

Harry Nyquist

1889-1976

1932-ben mára klasszikussá vált tanulmányt jelentetett meg a visszacsatolt erősítők stabilitási kérdéseiről. A Nyquist stabilitási kritérium megtalálható a visszacsatolás és vezérlés elméletéről szóló összes tankönyvben.

 

 

- 1900

 1900-1970

 1971-1993

 1993-

Utolsó frissítés:: 2017-02-15

Copyright (c) 2005 NK

mail02.gif